A 6. kilométernél már hideg volt és fáztam. Lábacskáimon lógtak a jéggömbök. Hát ez kutyaélet. Szóval nem kutyának való .... 

mert megszereztem a labdát a többiektől. S ott ültem a kúszó elején, s néztem, hogy a többiek néznek befelé :-) Szerintem jól kibabráltam velük :-) :-) :-) Aztán gazdi kiparancsolt onnan :-( 

Ott olyankor nem nagy arc. Áll riadtan az asztal tetején és iparkodik minél gyorsabban felmászni a nyakamba... Kérdeztem a dokitól, hogy miért eszik ennyit. Néha rengeteget eszik, és nincs rajta egy felesleges deka sem. Közel annyi, mint amikor kihoztam a menhelyről. 6,70 - nel hoztam…

de megkapta a magáét!!!!  Egyszer jöttünk hazafelé, s ott állt a félemeleten támadásra készen ... Képes volt fél emeletnyi lépcsőt leugrani azért, hogy megharapjon. S akkor gazdi is támadásba lendült, leordította a fejét és odapasszírozta azt a bunkót a lábával a falhoz :-) Azóta, ahányszor csak…

Szóval az a bunkó belém harapott. A formás kis seggembe.... Idáig is utáltam, de most már főleg!  Az történt, hogy mentünk be a kapun. Én pórázon, mint általában, ő meg szabadon téblábolt a földszinten. Meglátott.. úhhh..lerohant a lépcsőn és nekem esett...  Ez azért volt igazán igazságtalan, mert…

Neveletlen Nagy Arc vagyok - mondta rólam Nóra, s úgy gondolta, hogy meg kell engem nevelni...  S én ettől olyan boldog voltam, hogy nem tudott velem mit kezdeni.... Odalett a todomány ám!!!! Próbált engem tologatni nevelés célzatból, de hát én nem is értettem, mit akar. Miért akar engem megszidni,…

A szombati edzésről nem is ejtek szót. Ketten három irányba futottunk. A pálya egyik oldalán 8-10 panziós eb ugatott, a pálya másik oldalában vagy macska vagy sün mászkálhatott. Így Olivér megérkezésünk után hol az egyik oldalon rohangált és ordított, hogy a másik oldalon…

Ismét mozgalmas hétvégénk volt. Az edzésen továbbküldést gyakoroltunk. Nagyon ügyes volt. Szinte hibatlanul futottunk. A tereltetés már nehezebben ment. De ott is dolgozott rendesen. A pályán már magától tologatta a labda keresztül-kasul. A kordonba vezetettbe nem akarta annyira, mindig ki akart…

s egyre ügyesebbek vagyunk. Mind a ketten.  Sokszor azt hiszem,  hogy nem tudja, aztán kiderül, hogy csak velem nem tudja. Nórával első szóra megcsinálja amit kell. Szóval vagy köcsög vagy nekem kell még javulnom.  De nagyon elfáradtunk mind a ketten a végére. De már nem…

Ott lett hagyva a szállodai szobában egyedül. Már nem először jött velünk szállodába, s nem  először maradt ott egyedül. Most bosszúból mintásra kaparta a szállodai szoba ajtaját.... Nagyon,  de nagyon haragudtam rá.   

és kellően elfáradtunk. A szokásos péntek este edzés után, ami annyira nem viselt meg minket több oknál fogva is, szombaton reggel elmentünk labdát terelni. Éhesen. Megérkeztünk, Olivér rögtön rávetette magát a hatalmas nagy, színes labdákra. De az öröm nem tartott sokáig, mert a labdák tulajdonosa,…

Ma jött a hír, Plútó (8) és Fülöp (5) is az örök vadászmezőkre távozott.  Fülöp 3 hónaposan került a futtatóra. Ott nőtt fel a szemünk láttára. Méretre egy hatalmas nagy kutya lett belőle, de a társaságban maga volt a megtestesült jóság. Sosem bántott senkit, egyedül egy másik kannal voltak…

hogy macska van a játszótéren. Ő nem fért be, de én igeeeeeen..... És nyomás, uzsgyi, be a kerítés fém oszlopai között hátra hagyva a gazdit. :) Aki kiabált rendesen, de hát nem hallottam, mert ordítottam a macskával. Aztán jobb a békesség, visszarohantam boldogan... :)

A mai edzés Gáborral volt.  Az első körben Gábor falatkákkal akarta elvinni a pályára. A harmadik akadály után lekocogott, otthagyva Gábort a pálya közepén. S akkor bevetettük a csoda fegyvert. A világítós labdát. Ettől fogva hátra sem nézett, kocogott el…

   Akivel a pórázhúzás hangos nyávogással elhagyhatatlan kelléke a          lépcsőn lemenetelnek az egész ház örömére....           És akinek megmutattam, hogy milyen is tudok lenni séta közben.      És akivel tök jól tudom már bökdösni azt a hatalmas fehér labdát.   

Séta után készült a vacsora. De három tányérban készült. S Olivér hiába ült és nézett, várt, nézett, a vacsora nem repült le a helyére.....Szemei elkerekedve, s látszottak a fején a kérdőjelek. S egyszer csak csöngettek, és NagyŐ és Pöttyös rohantak felfelé a lépcsőn.…

Valamelyik nap eszembe jutott Banya.  Nem is értem, hogy maradhatott ki az elején. 1994 táján került hozzánk, az akkor egy éves bobtail szuka kutya, Banya. Egy rokoné volt, aki építkezés miatt ideglenes befogadót keresett az ebnek. Jött, látott, maradt. Sokáig. Kifejlett szuka kutya létére kan…

                                                          Elutaztunk, s Olivér itthon maradt. Ment Barbi nénihez panzióba. Mikor eljött érte, levittem neki Olivért, a kosarát és minden tartozékát, hogy vele legyenek a megszokott kis dolgai.. Mert egy gazda hülye. Azt gondolja, hogy ettől lesz jó…

  A másik verseny éjszakai volt. Én előtte való nap az edzésen sérültem, így nem vállaltam Olivérrel a pályát. Jó is volt, mert elég futós pálya volt, sok irányváltással. Viszont Gábor vállalta, hogy fut vele. Olivér minden szó és hang nélkül kocogott be a pályára Gábor után. Fel sem tűnt, hogy nem…

          Háziversenyre neveztünk, mivel ügyesek vagyunk, okosak és szépek... :-)  Az indulás egy kicsit balul sikeredett, ugyanis 45 perc alatt sem tudtam kiérni a megadott helyre, a tőlünk 20 km-re és 25 percre lévő kutyaiskolába…. No comment… 2 alkalommal mentem el a lejárat előtt. Egyszer…

  ".... és ahogy Olivér az ölembe csempészte magát a futtatóban....    elolvadtam tőle"  

Elutaztunk ismét. A kutya imádta a helyet. Minden nap órákat sétáltunk a töltésen. Ismeretlen szagok, illatok, állatok hada minden egyes séta alkalmával. Azt a földöntúli boldogságot, amit lehetett látni a szemeiben. Fantasztikus volt. Most értettem meg igazán, hogy ez az ő…

Fárasztó napok voltak... Kezdődött azzal, hogy meglátogattuk Gabiékat Révfülöpön. Utaztunk a melegben, megérkeztünk, kaptunk finom ebédet, narancsos sült kacsát, és az asztal alatt akadt Olcsinak is néhány jobb falat. A nagy kertben mindenféle finom szagok, e-mailok. Csak olvasni kellett őket...…