Ismét mozgalmas hétvégénk volt.

Az edzésen továbbküldést gyakoroltunk. Nagyon ügyes volt. Szinte hibatlanul futottunk. A tereltetés már nehezebben ment. De ott is dolgozott rendesen. A pályán már magától tologatta a labda keresztül-kasul. A kordonba vezetettbe nem akarta annyira, mindig ki akart belőle jönni oldalt. Ezen azért is csodálkoztam, mert a flyball-t ugyan így tanulta. És megvolt az első balhé is. Az oktató kan argentin dogja összement, jobban mondva nekiment egy briardnak. A briardnak csomókban jött ki a szőre, és maradt a dog szájában. Olivér rögtön beleavatkozott a balhéba és elkezdte ő is osztani a szerencsétlen briardot. Még jó, hogy nem esett neki bármelyik ezért. Természetesen a többi eb a gazdája mellett ült megszeppenve, csak ez rohant a balhé irányába. Visszafelé már némi briárd szőrrel a szájában tért vissza. Utólag visszagondolva, mikor érkezésünkkor kiszálltunk az autóból a dog már nyomta Olivért, de ő úgy tett mint aki nem veszi ezt észre. Simán kisétált a helyzetből. Nekem csak sokkal később tudatosult, hogy akár Olivért is elkaphatta volna. Nem gondoltam igazán, hogy ez megtörténhet. Mégis csak a "Nagy Fehér Varázsló" kutyája. Vagy mégsem??

Vasárnap Tordason voltunk versenyen. Az első futamban Olivér kirohant a pályáról, mert látott egy otthagyott hátizsákot a pálya szélén.... Erre nem gondoltam, hogy ez ennyire izgalmas lesz. Neki. Majd a következő futam indulásánál a rajtvonal előtt össze-vissza ficánkolt. Kis híján elindult magától átugorva az első akadályt. 

A gambler jól ment, de sajna leugrott a pallóról menet közben, erre nem számoltam, ez sosem okozott gondot neki, tehát ez sem sikerült. Viszont a csapat váltóversenyben igazán jók voltunk. Ott csak egy hibánk volt csapa szinten, természetesen azt is mi csináltuk, Olivér nem ment be elsőre a kúszóba.... Semmi nem biztos, ami idáig biztos volt... Egyéniben egy érmet sem hoztunk el.

A fordulók közötti szünetben elmentünk sétálni a határba. 

S találkoztunk mindenféle háziállattal :-)

Kecskével, juhval, tyúkokkal és kakasokkal :-) 

Hát utánuk eredtem :-) :-) :-) 

Akkor még nem tudtam, milyen fárasztó nap vár rám :-(

Hazafelé a kocsiban nagy csönd volt. A három kutya némán aludt. Olivérék a hátsó ülésen az ölemben, összedugott manccsokkal szunnyadtak csöndben.