Elutaztunk, s Olivér itthon maradt. Ment Barbi nénihez panzióba.

Mikor eljött érte, levittem neki Olivért, a kosarát és minden tartozékát, hogy vele legyenek a megszokott kis dolgai.. Mert egy gazda hülye. Azt gondolja, hogy ettől lesz jó egy kutyának a megőrzés ideje alatt.

Meglátta Barbi nénit, a nyakába ugrott. Volt nagy öröm, mint mindig. És se szó, se beszéd, beugrott a hátsó ülésre a nyitott kocsiajtón keresztül. Vissza sem nézett... Hát ennyit a hűségről..... Ahogy Konrad Lorenz mondta: Nincs az a hit, mely töretlen maradna, kivéve egy igazán hűséges kutyáét". Igen, ezt láttuk most is. :-)