Kimentünk a rétre labdázni. Egyszer csak megérkezett a falu szélén lakó házból a foxi és a vizsla. Három fiúcska. Ment a labdázás egy darabig, majd az ifjú titán vizsla úgy érezte, hevesen udvarolnia kell Olivérnek. Olivér egyszer-kétszer lemorogta, de ez nem volt elég a fiúcskának, csak udvarolt…

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombon lecsücsülünk, és hopp egy fekete macska kinyúl a kocsi alól, megpróbálva egy nagyot lekeverni Olivérnek :-)  

Ezen a vidéken ezek a tyúkok kint mászkáltak a falu fő utcájában. Gondtalanul, háborítatlanul. Míg Olivér meg nem érkezett. Ezek a tyúkok hozzá voltak szokva a kutyákhoz, macskákhoz, csak a pesti hülye ebekhez nem. Olivér meglátta őket, és utánuk eredt, és kinézte magának az egyiket. A tyúkok, mivel…

Vidéken nyaralunk. A világvégén. Zsákfalu, annak is a szélén. Mellettünk a mező, a szőlős, az erdő. Esténként vaddisznó, őz, sündisznó és egyéb, más vadállat várható. Napközben meg a macskák jelentik az állandó ébrenlét egyik forrását. Ezért állandóan pórázon kell tartani. Csak a séták alkalmával…

X-edik érvek…. Mert boldogan kiásta a döglött, mállós kukacot a földből, és megette. Rossz nyelvek szerint boldog volt, hogy utolérte. :-) :-)  Mert betuszkolta magát a wc csésze mellé, és kilefetyelte a vécékefetartóból a truttyot. Mert a kertben megeszegeti a rothadó…

  Szeretjük Pankát, de azért annyira nem, hogy a kaján osztozzunk vele. Olyakor Olivér teljes fogsorát mutogatja. Ami sok, az sok. Annyira nem jó a csaj. :-)    

Találkoztunk Icáékkal. A két kutya bent ült a kocsiba hátul. Mikor meglátták egymást, nagyon nagy volt a boldogság. Pötyi bent sírdogált a kocsiba, Olivér a járdán téblábolt nyüszögve. Kinyílt az ajtót, s Olivér bepattant Pötyi mellé hátsó ülésre. A képén az az elégedett vigyor :-)  Beült hátra…

Egyik séta alkalmával a parkban két kislány egy hatalmas nyulat sétáltatott hámban, pórázon. Mintha ott sem lett volna, nyugodtan tovább sétáltunk. Biztos vagyok benne, hogy nem vette észre. Ahogyan azt a macskát sem, amit a Városligetben szintén hámban sétáltattak a gazdái. Dehogy hogyan jutott…

Hiszti. Hozzászokott ahhoz, hogy ha az erkélyen ülve látja, hogy elmegyek, akkor hangos hisztibe tör ki az erkélyen. Két emelet magasságból is lehet hallani, ahogy nyávog keservesen azon a magas, vékony hangján. Hirtelen felötlött bennem egy gondolat, hogy képes felugrani az asztalra, aztán onnan…

Kérdezte a szomszéd, és rámutatott Olivérre, aki a lépcső tetején állt ijedten.  Ha jól utána számolok, kb. 4 órát ült a lépcsőházban, vagy tekergett valahol a házban. Még szerencse, hogy nem engedte ki senki a kapun, vagy nem találkozott a földszinten lakó agresszív döggel, az ősi ellenséggel vagy…

Tegnapelőtt volt hét éve, hogy ideérkezett. Pontosabban elmentünk érte. A kerítésen adták át, mint egy vekni kenyeret. Azóta itt éli eseménydús életét. Nagyszájú egóbajnok, mindig mindennek a közepében. Olyan igazi határmenti utcakölyök. Okos és gyorsan tanul. Nagyon jó választás volt, bár…

Sok mindent megéltem már Olivérrel. Volt olyan gazdi, aki mikor meglátott minket, simán átment az utca túl oldalára, de volt olyan, aki megkérdezte: Ő Olivér? Aha, akkor egy kis türelmet. És megfordulva otthagyott minket. De az übercuki tegnap történt. Találkoztunk egy gazdival, akinek fehér színű…

Lehet, hogy nem is olyan buta, mint gondoltam. Tegnap este megismerte anyukám kapuját, ahol múltkor kolbászt kapott enni. Lecövekelt a kapu előtt, mereven nézett befelé. Majd mikor nem nyitotta ki neki senki a kaput, a mellső lábacskájával elkezdte kaparászni az ajtót.         

Már több mint fél éve nem voltunk edzésen. Ennek ellenére nagyon ügyes volt. Hibátlanul pörgött a pályán. Nem tudom, hogy neki hiányzik-e. Nekem nagyon. 

A délutáni szundi a kanapén olyan mélyre sikeredett, hogy nem ébredt fel arra, hogy hazaérkeztem....

hogy elment az idő.... talán igaz sem volt........

Megint labdázni járunk. Nagyon ügyes. Már ha akar, és nem harcolja le a labdákat, és rohan el a starttal. De hát ezért imádom....         

Ma vettem észre, hogy már előrébb áll a másik fogacskája is. De az első igazi jel, az ma volt. Üldögélt a parkban a fűben és rágcsálta a fűszálakat, mikor egy nagy, csíkos macska kb. 1 méterre a háta mögött peckesen elsétált. Nem is vette észre, nem érezte meg a szagát. Múlt héten a parkban aludtak…

Séta a ligetben az első tavaszi napok egyikén. Olivér futkározik körbe-körbe, élvezte a napot, a zöldet, az új szagokat. A liget tele. Kutyák, emberek, fiatalok, idősek. A rét közepén pár fiatal rögbi labdát dobált egymásnak. S az egyik telibe találta Olivért. A kutya pehely súlya olyan csekély…

Egy pincsi-pancsi utóélete Séta a Hajógyárin tisztán és habosan. Szőre ébenfekete, csillogó és gyönyörű, habosra hajszárítózva. Fenekén a szőr szétáll, dupla akkora, mint valójában.  S egy óvatlan pillanat, mikor egy felénk robogó csordára pillantottunk, Panka hátára dobta magát, s boldogan…

JA, ÉS ÁLLÍTÓLAG PANKA IS MEG LETT FÜRDETVE.                     

Az a gazda, aki rendszeresen jár futtatóba vagy más közösségi helyekre, az tudja, hogy az ebek egy idő után már oda sem szagolnak, úgy unják egymást egy idő után. Hát nálunk is ez a helyzet. Minden nap ugyanazok a kutyák, ugyanazok a gazdák. Semmi izgalom, csak a Buksi, Szotyi vagy Kormi az, már…