Olyan jó volt, kutyatáborban voltunk. Csak a miénk volt a tábor, a faházakban és a sátrakban csak ebek és gazdáik aludtak. Külön strand volt az ebeknek biztosítva. Messze volt és hozzá 43 fok meleg, de azért odaértünk. Mi is sátorban aludtunk. Első este a szomszéd befogadott jószága - két nappal jövetelük előtt találta az ebet - megette Olivér vacsoráját. Másnap a jószág ellátogatott hozzánk, s bedugta a fejét a sátor bejáratán, mire Olivér felpattant és jól beleharapott az orrába. Olivér viszonylag jól viselkedett, de azért ahol lehetett, egy kicsit puffogot más kutyákkal. De viszont egész nap együtt volt a nagy Ő-vel, s ezt nagyon imádták. De bele nem tudtam vonszolni a vízbe. Bármit csináltam, csak addig jött be, míg leért a lába. A többiek ott pancsoltak, úsztak a labda után, ő nem. Csak nézte-nézte és didergett. Szó sem lehetett arról, hogy ússzon egyet. Olivér teljesen elfáradt. Nagy Ő is velünk jött haza. Megérkeztünk, mindegyik ivott, megnézték a labdákat, megvoltak, jól voltak, és ájultan aludtak a lakás két pontján. Nem volt viháncolás, virgonckodás.