Utálom M-t, féltékeny vagyok rá. Pedig M hozott el a menhelyről, vitt el orvoshoz, fogta a mancsocskámat, mikor az vérzett. Visz sétálni és még agility-re is elvitt régebben. Hozott nekem jutifalit is, ami nagyon finom volt. Mégis utálom, mert féltékeny vagyok rá, s ezt mindig be is bizonyítom.

Sétálni voltunk, s M fogta a pórázt. Kérte, hogy menjek oda hozzá, mert indulunk haza. Nem mentem, s azért sem mentem. Mikor erélyesebben szólt rám, odaültem szorosan a GAZDÁM lábához, s ránéztem. S azért sem mentem oda. Csak ott ültem egy darabig. Aztán, legugolt, s ekkor azért már odarobogtam, csak hogy legyen boldog.... 

Aztán hazamentünk, s megtörölte a lábamat az ajtóban, ahogy szokás nálunk otthon. De én azért sem mozdultam addig, míg nem jött a GAZDI és nem törölte meg a lábam úgy, ahogy mi szoktuk együtt. Na és akkor futottam csak be a játékaimhoz a szobába.

Szóval, jól megmutattam ma, hogy ki az úr a házban..... 

Szerző: Kishapsi  2011.11.20. 08:43 komment

süti beállítások módosítása