Nagy sikerünk volt a keddi flyball-on: kiérve az iskolába reggel az edzésvezető megkérdezte: úgye ő Olivér?? Hallotta, milyen jól ment neki a flyball. Aztán később jött még valaki, aki szintén hallomásból felismerte. Még én voltam zavarba...

Agility jó volt, Olivér nagyon ügyes volt és nagyon élvezte. Engedelmes és nagyon szófogadó volt. Az ugri-bugri nagyon tetszett neki. Az akadályt simán vette, a kúszóval sem volt semmi baja. Az óra végén már a két akadály+kúszót egymás után simán vitte. Jó pörgös óra volt. Senkivel nem akasztotta össze a bajszát. Azért a csapatban nem mindegyiknek volt még alapfokú engedelmességi ismerete sem....

Még kint maradtunk engedelmesen is, de akkor már Olivér fáradt volt. Lábhoz volt, szemkontaktus gyakorlása. Majd közös balhé. A kapun bemenetelnek nem volt akkora hangsúlya, mint a népszigetiseknél. Valahogy itt nem éreztem azt a profizmust, mint Zsaniéknál. Behívás volt, Olivér nagyon de nagyon rohant. Sokkal jobban, mint a Zsaniéknál. Lobogott füle farka és boldogan ugrált, mikor megérkezett. Viszont újonnan tanultuk a kerülést. Az jó volt. De azt hiszem ide már nem fogunk járni, sok így a kettő együtt.   

 img_4825.JPG

 

Szerző: Kishapsi  2010.10.24. 15:41 komment

süti beállítások módosítása