Irány a szabadba! Rég nem látott haverokkal gyalogoltunk egy nagyot. A varacskos szekció dagonyázott a patakban, a finnyások álltak és néztek nagyokat. Meglepően jó volt. Nem tünt el, nem balhézott idegen kutyákkal, semmi rosszalkodás. Kimondottan jó fej volt. Boldogan napozott a fűben, csak a közös virsliosztáskor állt sorban. Ültek egymás mellett félkörben és várták a sorukat. Mintha mindegyik tudta volna, hogy ő is sorra kerül, de a többiek is kapnak...