Labdáztak este, már besötétedett. Épp Bubusnál volt a labda, boldogan rágicsálta, Olcsi meg nézte meredten. Mikor tőlünk kb. 5 méterre sétálgatott a fekete macska. Be a bokorba, ki a bokorból... Bubust B elkapta, én nem fogtam meg Olcsit. Nem tudom, miért, mi ütött belém, annyira biztos voltam a labda erejében. Olcsi felnézett, meglátta a macskát, majd visszanézett a labdára. Majd két három másodperc múlva ismét felnézett és uzsgyi..... rohanás a macska után. Le a járdáról a kocsik között, még szerencse, hogy nem jött semmi. Mire utolértem, már robogott boldogan visszafelé. Csak felkaptam. Utána, hazafelé csengett le bennen, hogy milyen felelőtlen voltam. Nem szabad póráz nélkül engedni, ha macska vagy bármi veszély lehet, ami után elmehet. Valahogy, biztam a labda erejében. De úgy látszik, a macska felül írja. Szóval ismét tanultam ma valamit. Nem tudom pontosan, hogy miért gondoltam, hogy nem fog elmenni a macska után. De annyire biztos voltam a dolgomban. Szóval nagyon nagy szerencsénk volt az este.