Sok mindent megéltem már Olivérrel. Volt olyan gazdi, aki mikor meglátott minket, simán átment az utca túl oldalára, de volt olyan, aki megkérdezte: Ő Olivér? Aha, akkor egy kis türelmet. És megfordulva otthagyott minket. De az übercuki tegnap történt. Találkoztunk egy gazdival, akinek fehér színű…

Lehet, hogy nem is olyan buta, mint gondoltam. Tegnap este megismerte anyukám kapuját, ahol múltkor kolbászt kapott enni. Lecövekelt a kapu előtt, mereven nézett befelé. Majd mikor nem nyitotta ki neki senki a kaput, a mellső lábacskájával elkezdte kaparászni az ajtót.         

Már több mint fél éve nem voltunk edzésen. Ennek ellenére nagyon ügyes volt. Hibátlanul pörgött a pályán. Nem tudom, hogy neki hiányzik-e. Nekem nagyon. 

A délutáni szundi a kanapén olyan mélyre sikeredett, hogy nem ébredt fel arra, hogy hazaérkeztem....