A 6. kilométernél már hideg volt és fáztam. Lábacskáimon lógtak a jéggömbök. Hát ez kutyaélet. Szóval nem kutyának való .... 

mert megszereztem a labdát a többiektől. S ott ültem a kúszó elején, s néztem, hogy a többiek néznek befelé :-) Szerintem jól kibabráltam velük :-) :-) :-) Aztán gazdi kiparancsolt onnan :-( 

Ott olyankor nem nagy arc. Áll riadtan az asztal tetején és iparkodik minél gyorsabban felmászni a nyakamba... Kérdeztem a dokitól, hogy miért eszik ennyit. Néha rengeteget eszik, és nincs rajta egy felesleges deka sem. Közel annyi, mint amikor kihoztam a menhelyről. 6,70 - nel hoztam…

de megkapta a magáét!!!!  Egyszer jöttünk hazafelé, s ott állt a félemeleten támadásra készen ... Képes volt fél emeletnyi lépcsőt leugrani azért, hogy megharapjon. S akkor gazdi is támadásba lendült, leordította a fejét és odapasszírozta azt a bunkót a lábával a falhoz :-) Azóta, ahányszor csak…