Szerző: Kishapsi  2019.02.23. 14:52

Mikor az ember kedvence beteg lesz, eljön a katasztrófák ideje. Fogalmam sincs, mit csináljak, mi a jó, mi a nem, miért kell izgulni, miért nem. Nyákos a kaki, most meg már nem kakil, most mi a fenéért nem iszik..... S nincs rá jó válasz, csak a hülye (én) gazda aggódik. Eszetlenül. Rémeket lát. És ez szörnyű. 

Olivér beteg lett. Elöszőr nyákos kaki, hasmenés. Házi kezelés, laikus, ám de sokat látott kutyatenyésztő javaslatára paszta. Kutya javul, gazdi boldog. Majdan a 6. napon labdázás közben Olivérnek megye a hasa, álló helyzetben fossa össze magát, szinte a tiszta víz folyik már a hátsójából. Persze, mindezt vasárnap, késő délután, a Balatonon. Ugrás a kocsiba, ismerős rendel, rohanás oda. A kutya tiszta görcs. Ultrahangon nincs semmi, ez jó jel, nem evett meg semmit, nem daganatos. Jön a no-spa injekció. Kutya úgy sííííkit, mint a malac. Ekkor még vicces. Az további öt napon már nem éreztem annak. A kutya továbbra is görcsben, háta púpos, fáj, nem iszik. Irány a Lehel úti ügyelet. Közel éjfélhez, 2 óra várakozás után nem jutottunk be, viszont szembe velünk egy whippet a gazdája mellett fekve halt meg. Fölállt a párnájáról, mintha csak helyet akarna változtatni, majd mint a zsák eldölt oldalra, s nem lélegzett már többet.  Na nem, irány haza. Ez sok volt mára. Bármi van, még 8 óra, s ott a mi dokink. 

Reggel mentünk is. Vérvétel, infúzió, két injekció, majd este ismét injekció. A vérképében az egyik érték a 10 -szeres értéket mutatja. A következő négy napon is infúzió és két injekció volt a fejadag. Az injekcióknál úgy visított és dobálta magát, hogy ketten kellett, hogy lefogjuk. A kanül eltávolításánál már hárman fogtuk le, mert mindenkit meg akart harapni, aki feléje nyúlt. Visítás és acsarkodás között távolították el belöle a kis csövecskét. Elég volt neki, eddig bírta türelemmel a tortúrát. Azóta jobban van, iszik már magától, és eszik rendesen. Már láttam a kanapén is aludni. A bal hátsó lábával van még valami, időként felkapja, odakapdos. Továbbra is egy kicsit púpos, és itthon behúzott farokkal mászkál. Az utcán teljesen jól van, morog, balhézik, ha kell, puncsol és nyávog. Viszont a farkát továbbra is jobb oldalra félre tartja. Lehet, hogy a gyógyszerektől elmúlik, lehet, hogy nem. Azt gondolom, hogy a gasztrós problémáival egyidőben valami mozgásból eredő sérülése is lehetett. De ez már a következő hónap eseményei lesznek.    

Szerző: Kishapsi  2019.02.23. 14:03

20181103_113221.jpg

Szerző: Kishapsi  2019.02.23. 13:52

A következőképpen történt az eset egyik este. 

A kisasszony és az öregúr beugrottak egy manikür-pedikürre. Na nem önszántukból, ahogy mi tesszük, hanem egy kis unszolással, ahogy ez már szokott lenni.

Olivér volt az első.  Sírás-rívás, hiszti hangosan. Nagyon fáj, elviselhetetlen. Akkor is sivított, amikor épp nem történt semmi. Majd Átok került az asztalra, aki szépen csücsülve adogotta a mancsocskáit boldogan. Élvezte, hogy vele foglalkoznak, ő van a középpontban, szépül. Boldog, elégedett mosollyal csücsült az asztal közepén, és szemmel láthatóan elégedett volt a helyzetével. Hát ennnyit arról, ki a férfi a háznál. 

 

Szerző: Kishapsi  2018.11.23. 09:51

thumbnail_1.jpgSzerelmem a Mazsola, bármit csináljon is. 

Pedig határozottan jól indult a kapcsolatunk. Hevesen udvaroltam neki, többször találkoztunk is személyesen, de szívesen tettem a szépet kerítésen keresztül is. Nagyon csinos kislány. Zsemlye színű, husis nőszemély.  Aztán egyik fejfájós pillanatában, elkapta a fülemet, átszakította a vékonyka cimpámat, ami vérzett eléggé. Jött a betadin és az aggódás. Így szerelmünk korlátok közé szorult, ritkábban engedélyezték a légyottjainkat. A végső elválást egy véletlen baleset okozta. A gazdám időnként próbált Mazsolával almázni, almákat dobálni neki labda helyett, de Mazsola egyik szemfoga egy heves pillanatban össztalálkozott gazdám alkarjával, s kitört a baj. Ügyelet, stb.... Ennek több következménye is lett. Az egyik, hogy eltiltottak minket egymástól. A másik, hogy kijött a Hatósági Bárki, s "megfigyelték" Mazsolát. Húúú, volt aggódás, telefonálgatás, hogy mi lesz most. De csak formalitás volt, Szerelmemnek nem esett bántódása. De azóta én csak akkor mehetek ki, ha Mazsola nincs kint. Viszont akkor odarohanok a kapuhoz, ő ott vár, s sirdogálok neki egy keveset.Tudom, hogy ő is szeret még, látom, ahogy néz engem a kerítés másik oldalán.  

Szerző: Kishapsi  2018.10.18. 12:36

20180527_150459.jpg

Szerző: Kishapsi  2018.06.03. 16:02

Szerző: Kishapsi  2018.06.03. 15:58

Elutaztunk, s itt maradt oviban anyunál, s a takinéni a maga 25 évével sétáltatta. Elég rossz passzban volt úgyis, kb. akkor eshetett le neki, hogy nincs a Panka. Látványosan nem kereste, de mégis csak kereste, láttam rajta, hogy nem érti. Anyunál elkeztdődött a hiszti. Nem jött ki a kosarából, nem volt hajlandó lemenni pisilni egész délelött. Aztán Kriszta jött délután, akkor lement vele. Akkor meg fosott. És fosott napokig. Majd nem evett. Volt itthon pánik rendesen. De aztán hazajöttem, s helyreállt a világbéke. 

Szerző: Kishapsi  2018.06.03. 15:46

20180204_123529.jpg

Szerző: Kishapsi  2018.05.24. 19:14

Vidéken voltunk a szokott helyünkön, a szokott macskák között. nevtelen_11.png

Nem értem én azokat a macskákat, tudják, hogy jövünk, miért nem mennek el otthonról. Így volt ez éjjel is. Mentünk haza az esti sétából. Nem elég, hogy sietni kellett, mert valamelyik kitalálta, hogy jön a vaddisznó. Hát na és. Jön, hát jön. Majd felvesszük vele a harcot. De nem, ezek rohantak hazafelé. Na uccu be a kapun, és ott voltak ÖK. Rondán, kövéren, nyávogva. Na gyerünk, most elkaplak. Rohantunk a sötétben, ő elől, én utána. De eltünk az orrom elöl valahova. Na közben még félre is léptem, tehát bicegten hazafelé. Ezek meg rajtam röhögtek. Hát szégyen az egész. Ráadásul még süketülök is. Már nem hallok meg mindent, mikor szólnak. Még jó, hogy nem hiszik, hogy szófogadatlan vagyok. 

Szerző: Kishapsi  2018.05.24. 19:07

nevtelen2_1.png kocsiban.jpg 

Kaptam egy új játékot. Pipacsnak hívják. 4 kg és nagyon kicsi. Konkrétan a hasam alatt elfér. És át is megy alattam. Simán.Ugra-bugrál, ugat, mint egy óvodás. Szörnyű. Oda a nyugalmam.Hófehér tűéles fogacskái vannak. Amúgy nagyon cuki. Bár a szeme sem áll jól. Állítólag az út szélén bandukolt a szerencsétlen. El tudom képzelni, milyen lehetett ilyen picikének az út mentén szedni a lábacskáit rémülten sok-sok métereken keresztül. Állítólag valaki begyűjtötte és leadta a menhelyre. Na onnan jött. Ivartalanították, most kilóg a hasából néhány varrat. Állandóan éhes. Ma kirándulni voltunk együtt. Ugrabugrált a vízben, majd rájött, hogy egyszerűbb, ha én kihozom a botot, majd elveszi tőlem. Lóf@szt. Majd rendre tanítom a kis hebrencset. Hazafelé a kocsiban úgy gondolta, hogy kiváló párna vagyok. Rám feküdt és elaludt. Ilyenkor mit tehet egy jólnevelt eb. Hát hagyja. Én nem csak jólnevelt vagyok, de még egy úri ember is. Tehát csöndben, mozdulatlanul feküdtem, nehogy felébredjen. 

 

Szerző: Kishapsi  2018.04.22. 21:32

nevtelen_10.png             

           Végre séta volt a rég nem látott haverokkal. Nagy fehér terrorista barátnőm egyfolytában engem szekált.

           Úgy viselkedett velem, mintha a plüss játéka lennék.   

           Hiába kértem ki magamnak mindig, csak szórakozott velem megállás nélkül.  

Aztán kitoltam vele rendesen, és

beletelepedtem a gazdája ölébe, s onnan néztem boldogan a sütögetést. 

 

 

 

Szerző: Kishapsi  2018.04.22. 21:09

Epés lettem, de komolyan. :-)

Na ná, hogy elvittek kivizsgálásra a nagy riadalomra. Vér, vizelet, pfújjj. Hisztisztem rendesen, ahogy csak tudtam. A vizeletvizsgálatnál addig ugráltam, míg elgörbült a tű. Gazdit kiküldték, s a vége az lett, hogy mégis csak megcsapoltak. Megjött az eredmény, s magas az epesavam. Gondolom, nem úszom meg ennyivel. Hát kellett ez nekem? Na aztán még a hátamra fektettek,s megnéztek ultrahanggal. Hideg is volt, csúszott is, meghát milyen póz ez egyáltalán? Pfújjjj 

Update:  az ellenörző vizsgálat már normál értéket mutatott, semmi baja. Csak egy kis riadalom volt. :-) nevtelen_9.png

 

 

Szerző: Kishapsi  2018.03.26. 20:51

Bársonyfülü régóta beteg volt. Hetek óta visszatérő hasmenéssel küszködött. Mindent megkapott, orvosok hada ugrált körülötte. Igazán semmire sem reagált, minden csak időleges megoldást adott. Majd gyakorlatilag 3 nap alatt elment. Egy héten belül felborultak az értékei, minden többszörösére emelkedett, mindenki tanácstalanul állt már, hogyan tovább. Bársonyfülü azon a bizonyos szombaton már igazán nem tért magához, olyan volt mintha aludna. Elvittük, én voltam bent vele az utolsó pillanatokban. Simogattam, beszéltem hozzá. A teste ott maradt. 

Szerző: Kishapsi  2018.03.17. 21:15

Földszinti ősi ellenség. Évek óta megy az ordítozás a két kutya között. Az utcán, a lépcsőházban, bárhol, ahol talákoznak, látják vagy érzik egymást. A földszinti kis fekete képes a nyitott ablak mögül ordítozni, ha ott megyünk el az ablakuk alatt. A lépcsőház meg zeng a kutyaugatástól, mikor várjuk a liftet. Mintha sportot űznének ebből. Olivér áll az ajtajuk előtt és várja. Gyere máááár!!!! És az jön, kaparja az ajtót, és megy a vita. Az utcán pórázt rángatva, acsarkodva közelítenének egymáshoz, ha lehetne. "Nem bánt, csak játszani akar" - mondja a gazdi. Lehet. Ma viszont a "gazdasszonnyal" sétált Buksika. A parkban kikerülhetetlen helyzetbe kerültünk. Már késő volt bármire is. A nő rászólt: befejezted! S Buksika laza, flexi pórázon, Olivérre egy pillantást se vetve, tőlünk egy méterre elhúzott. Én Olivérre is ráparancsoltam, meg ne próbáld!. Az ülve, kikerekedett szemmel kísérte figyelemmel Buksika távozását a helyszínről. Hát ennyit tesz egy erőskezű nő a családban. Nem úgy mint, én :-)  

Szerző: Kishapsi  2018.01.30. 10:08

thumbnail.jpg

Vártunk a rendelőben, viszonylag, hozzánk mérten csöndben.

Mellettünk egy macska csücsült a boxában. Mintha ott sem lett volna. Rá sem néztünk. Szemben egy meztelen kutya ruhában.

Már bebocsátásra várva álltunk a rendelő ajtajában, mikor egy fél másodperc alatt összeugrottak a ruhás meztelen kutyával. Mind a ketten pórázon acsarkodtak. 1:1 volt az állás, egyik sem adta meg magát. Olivér emberére talált. Csak az én kis ujjam esett egy kicsit áldozatul, mikor megpróbáltam őket én is szétválasztani.  

  

Szerző: Kishapsi  2018.01.06. 15:16

10 éves lett, s kapott ajándékba egy teljeskörű vérképet. :-) 

Szerző: Kishapsi  2017.10.11. 18:31

Sokat jöttünk - mentünk a nyáron. Sok mindent történt. 20170716_184102.jpgAz egyik ilyen esemény volt a Kápolnapusztai bivalyrezervátum. Megérkezéskor a kapuban lévő bivaly szoborral Olivér megállíthatatlanul ordítozott, ugyanúgy mint a rezervátumban rohangáló ürgéktől. Folyamatosan túrta a földet, robogott a szag után, de nem vette észre a bivalyokat. Majd az egyik bivaly megmozdult, elindult felénk, Olivér akkorát ugrott hátra, mint a rajzfilmekben, hogy majdnem feldöntött. Aztán boldogan ordítozott tovább. 

Voltak darazsas eseteink is. Egyszer belelépett, majd 3 lábon tipegett egy darabig nyalogatva azt, de volt, hogy addig üldözte a darazsat, míg elérte, s bekapta. Az meg jól belecsípett a pofájába. Úgy kellett onnan a fullánkját kiszedni. De semmiből sem tanul. Továbbra is üldözi a repülő rovarokat.  

Egyszer hazafelé nagyon-nagy vihar volt. Csak úgy esett, villámlott. Úgy félt a viharban, hogy összebújtak Pankával. Nem volt puffogás, mormogás. Csöndben, hang nélkül feküdtek szorosan összebújva. Bár azt hiszem Olivér félt csak, a Panka békésen aludt, hogy még a nyála is csurgott szegénynek. Aludt, pont úgy, ahogy a falunapon este, a karaoke alatt a bokor tövében. Mit neki hangzavar, zene, tánc, pia.... Elaludt boldogan az oldalára borulva. 

20170806_211635.jpg

 

Szerző: Kishapsi  2017.09.10. 22:29

Szerző: Kishapsi  2017.07.04. 17:49

Reggel kiosont az erkélyre, és nem vettem észre. Becsuktam az ajtót, és elmentem itthonról. Délután hazaérve nem találtam sehol. Felűnt, hogy ajtó nyitáskor nem rohan elém. Áhhh, öregszik, alszik, gondoltam. Hát nem. Ült az erkély ajtóban és boldogan csóvált. Még jó, hogy nem volt ma kánikula. 

erkelyen.png

Szerző: Kishapsi  2017.07.04. 17:43

image-0-02-01-f34099b7312b9af70c84ac31cbb96f16b0d0c1489c1f6d2265b94f5c73146af6-v_resized.jpgBalcsin voltunk egy pár napra. Nagyon imádta a zöldet, füvet és a szabadságot. A macskák egy darabig elkerültek minket. Viszont egyik délelőtt, egy nyest vagy egy görény osont át a kerten. Tényleg osont, finomam, puhán és csöndesen. Olivér felpattant és utána. Bekergette egy farakás közé. Utána még órákig állt és ordított a farakásnak. Hiába hoztam el onnan, esetleg megróttam, akkor is leste a farakást. Csöndben. Hol közelről, hol távolról. Néha centinként haladt óvatosan előre, hátha nem veszem észre. De észrevettem. Aztán egyszer csak megérkezett egy öngyilkos jelölt macska. Olivér úgy rohant, mint a rajzfilmekben. A lába valahol a füle mellett a nagy sietségben. De a macska el. Ez vidéki macska, azért nem várja meg, míg Olivér odaér. Kicsit sportoltatta az ebet, mert egy darabig ült és várta a vele szembe rohanó ebet. Éjjel Olivér nyűszögve aludt, lábai jártak, mint a gép. Valószínűleg álmában elkapta mind a kettőt. 

Szerző: Kishapsi  2017.06.09. 17:51

Szerző: Kishapsi  2017.05.22. 18:06

20170520_164749.jpg

Irány a szabadba! Rég nem látott haverokkal gyalogoltunk egy nagyot. A varacskos szekció dagonyázott a patakban, a finnyások álltak és néztek nagyokat. Meglepően jó volt. Nem tünt el, nem balhézott idegen kutyákkal, semmi rosszalkodás. Kimondottan jó fej volt. Boldogan napozott a fűben, csak a közös virsliosztáskor állt sorban. Ültek egymás mellett félkörben és várták a sorukat. Mintha mindegyik tudta volna, hogy ő is sorra kerül, de a többiek is kapnak... 

 

Szerző: Kishapsi  2017.05.21. 17:41

img_20170320_004930.jpgA mai foglalkozáson mantrailing volt. Olivér volt a legbutább :-) Elbújtam, pánikba esett, Holvagy???Holvagy??? felkiálltásokkal rohant veszettül amerre elindultam. A többi eb rájött, hogy az orrát használva sokkal könnyebben megvan a gazdi. Ez nem. Esze ágában sem volt az orrát használni. Szerintem nem is tudja, hogy van. Kivéve a görény / macska és egyéb illatok esetében. Mivel engem nem talált meg, fogta magát és megpróbált bemenni a nagy bejárati üvegajtón. Az biztos pont volt neki. Mindig azon megyünk be, azt nagyon szereti. Ma is mikor megérkeztünk, boldog csóválással iparkodott volna befelé. Robogott lefelé a lépcsőn, amerre menni szoktunk. Szeret idejárni. És szereti a többieket is. Jól kijön velük. Ma szabad terepen voltunk, kölyök kutyaként hívta játszani az egyik nagy ebet. Tologatták egymást fenékkel boldogan. Szinte vigyorogtak közben. Helyesek voltak. Nem kakaskodik senkivel. Öregszik. 

A teremben és a folyóson lévő foglalkozásokat is nagyon bejön neki. Van az a nagy matrac, imád rajta ugrálni, hemperegni. Mint egy idétlen, úgy viselkedik. Futkározik le - föl a matracon, hempereg rajta, s vakkangat boldogan. 

 

Szerző: Kishapsi  2017.05.13. 21:56

Első elmetréningen voltunk. Csoportos ismerkedés keretében, Olivér lerendezte a wippetet, mondván, hogy túl sok a fiú. Nagyon tetszett neki egy kis fekete keverék, aki eléggé hendikeppes volt. Nagyon szépen szót fogadott, fekve maradt, és csinálta amit kellett. A bemutatón is engedelmesen csinálta a trükköket, még az oktató srácot is megkerülte jobbról és balról is. Egyedül a lábam közötti szlalom ment egy kicsit döcögve. De azért az is megvolt. 

dsc04938.JPG

Szerző: Kishapsi  2017.04.21. 20:15