Valahol valamikor valahogyan megsértette a mancsát, s napokig nyalogatta, míg ki nem vörösödött. Semmit nem láttam rajta, se vágás, se toklász, így lementünk a dokihoz, aki ellátta egy kis krémmel, s bekötötte a mincsi-mancsit kék halacskás mintás kötéssel. Na volt hazafelé már kínlódás, három lábon szökdicsélés, sírdogálás, szenvedés. Mindent bevetett, mindenkinek panaszkodott rendesen eltartva magától a bekötött lábat jó messzire, amin virított a szép kék kötés..... 

Másnap este kimentünk sétálni a parkba szájában egy labdával. A parkban valami szag lehetett, ami az ebet az ásásra késztette. És hopp!!! Na mi történt?? Olivér első két manccsal teljes erőbedobással ásott, ásott és dühödten csak ásott, elfeledve a tragikus bekötött lábát. :-))) És jé, akkor nem volt semmi gond a kötéssel. 

 

Szerző: Kishapsi  2011.07.21. 21:32