A mai foglalkozáson mantrailing volt. Olivér volt a legbutább :-) Elbújtam, pánikba esett, Holvagy???Holvagy??? felkiálltásokkal rohant veszettül amerre elindultam. A többi eb rájött, hogy az orrát használva sokkal könnyebben megvan a gazdi. Ez nem. Esze ágában sem volt az orrát használni. Szerintem nem is tudja, hogy van. Kivéve a görény / macska és egyéb illatok esetében. Mivel engem nem talált meg, fogta magát és megpróbált bemenni a nagy bejárati üvegajtón. Az biztos pont volt neki. Mindig azon megyünk be, azt nagyon szereti. Ma is mikor megérkeztünk, boldog csóválással iparkodott volna befelé. Robogott lefelé a lépcsőn, amerre menni szoktunk. Szeret idejárni. És szereti a többieket is. Jól kijön velük. Ma szabad terepen voltunk, kölyök kutyaként hívta játszani az egyik nagy ebet. Tologatták egymást fenékkel boldogan. Szinte vigyorogtak közben. Helyesek voltak. Nem kakaskodik senkivel. Öregszik. 

A teremben és a folyóson lévő foglalkozásokat is nagyon bejön neki. Van az a nagy matrac, imád rajta ugrálni, hemperegni. Mint egy idétlen, úgy viselkedik. Futkározik le - föl a matracon, hempereg rajta, s vakkangat boldogan.