Haverok, buli, Sára. Robogás ész nélkül a többiekkel, rácsatolva egy pirossan villogó lámpa. Ordítozás a csónakház nehézsúlyú bajnokával, és hancurozás Sárával. Rég nem látott szörös barátok. És a séta utáni állapot:  

Szokás szerint bunkó volt az esti sétán. Egy kis francia bulldog iparkodott velünk szemben aranyosan gazdájával. Olivér már messziről zizegett, és hegyezte magát a kis kutyára. A srác maga mellé húzta a kiskutyát, és lábnál, rendezetten elhaladtak (volna) mellettünk, de nem így történt. Olivér…

Haverok, buli, sötét a Népszigeten. Rég nem látott haverok. Mind 30 kg felettiek.  Rohanás bele a sötétbe boldogan. Én meg pánikban, hogy elveszik, eltűnik, leesik, beesik stb.... Olivér!!!! Olivér, hol vagy???? Olivér!!??? De ennek több esze van mint nekem. Boldogan robogott a többiek után.…

Épp, hogy kiértünk a kapun, meglátott a parkban egy szépen  összesöpört kupac falevelet. Még alig látszott a távolból a kupac, már kihívást érzett benne. Megállás nélkül vitatkozott vele, ordítozott a kupachoz kitartóan.       

Egy darabig meglepetten pislogva türte, hogy a hónom alá kaptam, és a doki elkezdte lenyirogatni a körmeit rövidre. Aztán a 3. lábánál elkezdett hisztizni, majd heves visításba tört ki. A doki vigyorogva nézte kezében a szerszámmal, hogy az eb rugkapálva visít, anélkül, hogy bármi történt…